Trollforgatók

Állandó oldalak

Friss topikok

Címkék

16.század (1) 18+ (4) 19. század (1) 3D nyomtatás (1) abortusz (1) Adams (1) Afrika (1) ajánló (2) Aka Manto (1) Alaszka (1) Alex Gross (1) alkohol (1) alkoholizmus (1) állat (1) alma (1) almatorta (1) Amerika (4) anatómia (1) Andrey Osokin (1) Anglia (3) Antiküthéria szerkezet (1) antropológia (1) Aoi Manto (1) arany teknősbogár (1) archeológia (4) arcplasztika (1) Argentina (1) artemisia gentileschi (1) ásatás (1) Atlantisz (1) Ausztrália (1) autodafé (1) baba (3) babona (1) baktérium (1) balett (1) barangolás (1) Barbie (1) barokk (2) béka (1) Berlin (1) Bermuda háromszög (1) betegség (1) biológia (3) bíró (1) Blaschko vonalak (1) Blue Hole (1) bogár (6) bőr (1) bőrgyógyászat (1) boszorkány (2) boszorkányság (1) botanika (2) burgonya (1) búvárkodás (1) cáfolat (1) cannabis (1) Charles Darwin (1) chips (1) Cotard téveszme (1) creepy children (1) csonkítás (1) csonkolás (1) csontszobor (1) csontváz (1) csontvirág (1) cukiság (1) cukkini (1) cukorművészet (1) Death Valley (1) démon (1) divat (4) DNS (1) Douglas (1) Dr. Seuss (1) édesség (1) egér (1) égetés (1) egyház (1) Egyiptom (1) egyiptomi hercegnő (1) éheztetés (1) ékszer (2) Ellen Jewett (1) Ellen Terry (1) elmegyógyintézet (2) emberbőr (1) embriotómia (1) építészet (1) érelmeszesedés (1) eretnekség (1) étel (2) évforduló (1) evolúció (1) fahéj (1) fájdalom (1) fajtalankodás (1) fantasy (1) fantázia (1) fantázialények (1) farkasember (1) feltárás (1) feminzimus (1) festészet (7) festmény (1) festő (4) feudalizmus (1) film (1) filmkritika (1) fizika (1) Florida (1) fog (1) foghiány (1) folyó (1) fotó (2) fotóművész (1) fotóművészet (2) fotózás (3) Franciaország (2) Frankenstein laboratóriuma (18) frida kahlo (1) fülbevaló (1) fürdőruha (1) fürdőzés (1) fürfőruhadivat (1) Galaxis útikalauz stopposoknak (1) genetika (1) génsebészet (1) Giuseppe Arcimboldo (1) gNovellák (1) goblin (1) grahamliszt (1) grincs (1) gyerekmese (1) gyilkosság (1) gyógykezelés (2) gyümölcs (1) Gyűrűk ura (1) Haghpat (1) hajózás (1) hal (1) Halloween (2) hangya (1) harang (1) Harvadr (1) Hasfelmetsző Jack (1) ház (2) here (1) herélés (1) herénrúgás (1) Hitobashira (1) hóhér (1) hópehely (1) horton (1) hulladék (1) hülyehír (4) humor (1) huzal (1) hypertricosis (1) Ichetuknee Springs (1) II.József (1) II. Világháború (1) inkvizíció (2) ínyenc (1) Jack Nicholson (1) Japán (3) Jason Freeny (1) jeti (1) jogszabály (1) Justin Gershenson- Gates (1) kaktusz (1) kannabisz (1) kannibalizmus (1) kápolna (1) katonaság (1) kávé (1) kémia (1) kemoterápia (1) kényszerzubbony (1) Képben vagyunk (11) képek (1) kereszténység (1) kert (1) kertészet (1) Kesey (1) kézművesség (1) kilencfarkú macska (1) Kína (2) kínzás (8) kínzóeszközök (1) kirándulás (2) kísérlet (1) kísértet (4) kísértetjárás (3) kísértetjárta hely (1) kísértetváros (2) konyhaművészet (1) könyv (2) könyvajánló (2) koponya (2) kortárs (2) kortárs művészet (3) kritika (2) krumpli (1) Kuchisake Onna (1) különlegesség (1) kutatás (4) laboratórium (1) Legolas (1) Leicester (1) lengyel (1) levél (1) lorax (1) Lyon (1) Madame Grotesque (1) madár (1) madáretető (1) madárház (1) május 25. (1) mannerizmus (1) marihuana (1) Mark Oliver (1) Mattel (1) medál (1) megható (1) méh (1) mellrák (1) méreg (1) Méregkeverő (6) mesekönyv (1) mesterséges termékenyítés (1) méz (1) mezőgazdaság (1) mignon (1) mikroszkóp (2) misztikum (1) mítosz (3) múmia (1) művész (2) művészet (7) Nevada (1) névadás (1) női jogok (1) növény (1) növénynemesítés (1) növénytermesztés (1) nyomozás (1) nyújtólétra (1) nyúzás (1) óceán (1) ókor (1) Olaszország (2) öngyulladás (1) órabogár (1) óra alkatrész (1) Orléans (1) Örményország (1) orosz (1) Oroszország (1) orvostudomány (9) őssejt (1) ősz (1) palacsinta (1) paradicsom (2) Pentagon (1) pogácsa (1) polip (1) popkultúra (1) porfíria (1) portré (1) post mortem (1) préselősatu (1) protézis (1) pszichiátria (1) rákkezelés (2) rákkutatás (1) rakott zöldség (1) Ráolvasás (3) reneszánsz (1) repülés (1) rituálé (1) rizs (1) ropogtatnivaló (2) rovar (7) sajt (2) Santani (1) Sark sziget (1) Sensabaugh alagút (1) seprű (1) Seprűnyélen (10) sokkoló (1) sorozatgyilkos (1) spanyolcsizma (1) Stonehenge (1) strappado (1) sugárkezelés (1) sushi (1) sütemény (1) süti (2) Svetlana Kolosova (1) szatíra (1) szédülés (1) szemét (1) széndioxid (1) szerelem (2) szex (1) sziget (1) színház (1) Szivárnyékos (15) szívbetegség (2) szobor (1) szobrász (3) szobrászat (5) szociográfia (1) szomjaztatás (1) szörnyek (1) szülés (1) szürrealizmus (4) szusi (1) szvázi (1) Szváziföld (1) tapadókorong (1) tátika (1) TBC (1) tegzes (1) Teke Teke (1) temetkezési szokások (1) tengerentúl (1) tengeri disznó (1) tengeri sün (1) tengerpart (1) terápia (1) terméketlenség (1) természet (1) természettudomány (7) testfestészet (1) testszag (1) tintagomba (1) (1) Tokushige Hideki (1) Tomino no Jogiku (1) törölközőnap (1) torta (1) történelem (1) tortúra (1) törvény (1) trailer (1) transzplantáció (1) TrEnd (5) TrollTartó (28) tücsök (1) tudomány (22) tumor (1) tünde (1) tündérmese (2) turizmus (5) túró (1) túrós pogácsa (1) tüzes vas (1) új fajok (1) úszás (1) utazás (3) vallatás (8) vámpír (2) vándorló kövek (1) város (1) városi legenda (2) vegyészet (1) viktoriánus (4) Villa Epecuén (1) Violent Snow (1) virág (1) vízcsepp (1) vízkúra (1) Waverly Hills (1) XVII. század (1) zene (1) zöldség (1) zombi (2) zombiapokalpszis (1) zsineg (1) zúzás (1) Címkefelhő

A növények jó szülők

2014.10.21. 09:07 Ginger VE

Rengeteg tudományos cikket olvastam már a témában (imádom a botanikát!), már abban, hogy a növények, noha nincs szájuk, kommunikálnak, nem csak egymással, de a környezetükkel is, éreznek, sőt, "gondolkodnak" is (igen, nem úgy, mint az állatok, de jobb szó erre most nem jut eszembe, na). Persze, nagy szavak ezek, mondhatnánk, amikor, ha ránézünk Marika néni virágos kertjére, akkor nem látunk mást, mint gizt meg gazt, meg olyan szúrós tudomisénmit, de a tény tény marad, a növények nem sokban különböznek tőlünk. Gondoljuk csak arra, hogy az egy élőközegben lévő fák a gyökereik, ágaik segítségével képesek kommunikálni mérföldekkel távolabb lévő társaikkal, vagy arra, hogy a nárcisz és az ember genetikai állománya 65% százalékban megegyezik, vagy arra a kísérletre, amiben egy tudós elektródákkal látta el a paradicsomát, és bizony, az leszedéskor, felvágáskor tulajdonképpen sikoltozott (horror!), vagy arra kutatóra, aki beszédterápiát tartott a kaktuszainak, gyengéden bánt velük, mire azok egytől egyig levetették a tüskéiket. Fantasztikus! És ez még nem minden. A növények ugyanis tényleg gondoskodnak az utódaikról.

Talán nem változtatják a helyüket (oké, kivéve a növényi egysejtűek, de ezt csak a trollok miatt írtam ide), mint az állatok, de tény, számos olyan stratégiát fejlesztettek ki, melyek segítségével alkalmazkodnak a környezetükhöz, ezáltal képesek abban elterjedni. Kiváló példa erre a pozsgások vízfelveveő képessége, ami a kaktuszok egy olyan speciális tulajdonsága, melynek segítségével vizet raktároznak el a sejtjeikben, amit aztán szárazabbá váló életkörülmények között felhasználnak. Aztán ott vannak a növények, amelyeknek magjai a szél segítségével hatalmas távolságokat képesek megtenni, így tulajdonképpen hihetetlenül messzire eljutnak az anyanövénytől.

Amit azonban eddig senki nem gondolt volna, az az, hogy a növények, az állatokhoz hasonlóan (persze a maguk módján) gondoskodnak a gyerekeikről. Természetesen ez a gondoskodás, mivel a növényeknek nincs idegrendszerük, csak részlegesnek tekinthető, már ha azt a vonatkozást vesszük alapul, hogy egy növény nem képes aktívan megvédeni csemetéjét egy támadás során például (igen, igen, kivéve talán a fa entek, de az egy másik sztori- viszont, ha valaki talál egyet valahol, azonnal jelezze, látni akarom!), de tény, igenis megvan a módszerük arra, hogy gondoskodjanak a kicsinyeikről.

Az egyik jó példa az utódgondozásra az, amikor egy növények úgymond egyben maradnak, mint az egészen kicsike kaktusz, a Mammillaria hernandezii esetében is történik, ami Mexico egy félszáraz térségében él. Itt az eső csak időszakosan és akkor is meglehetősen keveset esik, ám ezzel a viselkedéssel a kaktusz képes átvészelni szárazságot.

Mammillaria_hernandezii_buds_810.jpg

A M. hernandezii érdekessége abban rejlik, hogy a magok egy részét magában tartja és azok a törzsön belül élnek. Ennek a tulajdonságnak rengeteg előnye van, ezzel ugyanis az anyanövény képes megvédeni a kicsinyeit a magvadászoktól, például a hangyáktól, illetve ezzel a késleltetéssel az anyanövény ki tudja várni a csírázáshoz legkedvezőbb környezeti adottságokat, és csak ekkor bocsátja ki a magokat.

Egy tanulmány összehasonlított két növényt, ahol az egyik egy egész évig magában tartotta a magokat, míg egy másik nem, majd kiértékelték az eredményeket, hogy kiderítsék, melyik növény gondoskodási stratégiája a kielégítőbb.

Először a csírázási arányt vizsgálták, és úgy találták, az idősebb magok, amelyek addig az anyanövényben éltek, erősebben csíráztak és nagyobb volt a túlélési százalékuk, mint a fiatal magoké. Plusz az idősebb magok olyan speciális proteineket tartalmaztak, amelyek segítségével érzékelni tudták az eső dobolását és a száraz időszakokat. Ez a természetes környezethez való alkalmazkodás nem volt jelen a fiatal magokban, így nem volt idejük kitapasztalni a környezet változásait.

Ezt követően a kutatók felfedezték azt is, hogy a földbe helyezett fiatal magok sokkal nagyobb arányban lettek ragadozók áldozataivá, illetve rohadtak el különféle mikroorganizmusok miatt, mint az idősebb magok, amelyek addig az anyanövény belsejében védve éltek.

Végül megvizsgálták azt, hogy melyik magok kerülnek a földbe víz jelenlétére, és arra jutottak, hogy kellő vízmennyiség esetén az idősebb magok, kikerülve az anyanövényből, valóban a termőtalajba jutnak, szemben a fiatal magokkal.

Az anyanövényben tartott magok tehát megtapasztalják életkörülményeik sajátosságait, beleértve az eső pulzálását és annak a hiányát is, miközben pedig ezekből a tapasztalatokból a szülő testének védelmében tanulnak, felkészülnek az előre nem látható eshetőségekre is, amit annak a bizonyos speciális fehérjének a termelésével érnek el, ami erősebbé teszi őket a csírázási időben.

Egy másik ilyen érdekesség, amivel a szülő előnyhöz juttatja utódnövénykéit, hogy megosztja a gyökereit leszármazottival, ami biztosítja a jó kezdetet addig, amíg a kicsi annyira független nem lesz, hogy a saját gyökreivel és tápanyagaival túléljen.

Mindazonáltal számos más növény is kifejlesztette ezt a magvisszatartó tulajdonságot, például olyan területeken, ahol nagyon gyakoriak a erdőtüzek. Ebben az esetben, ha a növények nem rendelkeznének ezzel a tulajdonsággal, a kicsiket nagyon hamar felemésztené a tűz. Mivel azonban a szülők ezzel a  visszatartásos módszerrel megóvják a kicsiket egy élhetőbb jövő számára, bizony beláthatjuk, a növények valóban gondoskodnak az utódaikról.

Ezt meg ide a végére, csak poénnak (ezután a cikk után nem hagyhattam ki):

1322662109-4801-a-f.jpg

Az eredeti cikk erről az oldalról származik, és tőle: Bianca A.

Címkék: tudomány kaktusz növény botanika TrollTartó

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://trollforgatok.blog.hu/api/trackback/id/tr956812897

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.